Klasszikusan pszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához megyek. Először akkor, amikor már mindent megpróbáltam, és egyedül nem boldogulok. Nehéz megnyílni a másik ember előtt, aki ráadásul szakember, szemben velem, aki nem értek még a saját lelkemhez sem. Vállalni annak az esetleges kockázatát, hogy elutasít, megítél, ne adj’ isten, megszégyenít. Így hát nem megyek, már csak akkor, amikor nagy a baj.
Azt is remélem ilyenkor, hogy a gyors segély hosszú távon elég lesz, hogy az a rossz, amiben éppen vagyok, egy egyszeri, nagy volumenű változtatással orvosolható, és utána nagyjából rendben lesz minden.
Olykor benne maradok a terápiás folyamatban, kockáztatva, hogy betegként tekintek saját magamra.
A terapeuta kitartó, támogató jelenléte, türelme kell ahhoz, hogy elkezdjem elhinni, hogy nem velem van baj, csak nem vagyok jó helyen, nem a nekem való emberek vesznek körül, nem a nekem való munkát végzem, olykor nem bánnak jól velem stb. És ahogy épül a bizalom, még az is előfordulhat, hogy elő merek hozakodni azzal, amit magam elől is rejtegetek.
Akkor kiderülhet, hogy ami fáj, az tényleg fájdalmas. A tragédia tényleg tragédia. És nem lehet meg nem történtté tenni azt, ami megtörtént. Jó esetben az is kiderülhet, hogy tovább lehet lépni. Nem úgy, mintha nem történt volna meg, ami megtörtént, hanem azzal együtt. Hogy mindazt a rosszat és jót, amit átéltünk, képesek vagyunk integrálni magunkba. Hogy minden amit átéltünk, a miénk, az életünk része. És ezzel együtt is lehet tovább menni.
A mentálhigiénés konzultáció is valami ilyesmit céloz. Ugyan megvannak a maga korlátai, egy mentálhigiénés szakember nem diagnosztizálhat, nem írhat fel gyógyszert stb., de sok mindent tehet. Jelen lehet, értő figyelemmel, folyamatos támogatással, együtt-gondolkodással, és a klienssel vállvetve haladhat.
A mentálhigiénés konzultáció alatt partnerei leszünk egymásnak a szónak a legjobb értelmében, azaz mindketten részt veszünk a folyamatban, és ez mindkettőnkre hatással van. Lehet, hogy bizonyos dolgokban én kompetensebb vagyok, mert nagyon érdekel az ember maga, ezt tanultam, szívesen csinálom, de én is tanulok tőled, te tanítod meg nekem azt, amiben vagy.
Szerencsés esetben létrejön egy valódi találkozás, ami mindkettőnknek jó.